A kullancsokról

 

A kullancsok paraziták, vérszívó életmódot folytató, pár milliméteres élősködők. Világszerte több száz fajuk ismert, ebből hazánkban mintegy kéttucat fordul elő1. Kis „vámpírokként” madarak, hüllők és szárazföldi emlősök vérével táplálkoznak, így a háziállatok és az emberek is kedvelt célpontjaik közé tartoznak.

 

 

Előfordulásuk

 

Kevés a természetes ellenségük, és a globális éghajlatváltozás következtében2 új területeket hódítanak meg. Magyarországon északon, nyugaton, valamint a Duna és a Balaton környéki térségekben koncentrálódnak jobban3, de bárhol előfordulhatnak hazánkban és Európa nagy részén. Tavasztól őszig tart az aktivitásuk szezonja4, és a melegebb időben az emberek által viselt egyre kevesebb ruha nagyobb támadási felületet ad nekik. 

 

Szerencsére egyre növekszik azoknak az aránya, akik aktív kültéri mozgással, sportolással óvják az egészségüket, és az idősebb korosztályban is örvendetesen egyre több az aktív életmódot követők száma. Ezzel viszont a kullancsoknak is sok új célpontot adunk.

Sok kullancscsípés történik pl. a szép tavaszi hétvégéken, amikor sokan indulnak el sétálni, túrázni, friss levegőt szívni a természetbe.

Szóval akkor nem is érdemes kimozdulni? Dehogynem, csak oda kell figyelni a megelőzésre és a védekezésre, hogy a kirándulás ne az orvosi rendelő felé folytatódjon a kullancsok miatt.

 

A kullancsok a magasabb páratartalmú helyeket kedvelik, így az avarban és az aljnövényzettel benőtt területeken gyakrabban találkozhatunk velük. Ez a fő vadászterületük, ugyanis a tévhittel ellentétben nem tudnak ugrani, nem másznak fára, sőt, általában 1,5 méternél magasabbra sem jutnak5

 

Hol és mikor számíthatunk a kullancsok támadására?

 

  • Erdőben a kirándulásokon, túrázás vagy piknikezés közben, akár a városok közelében, akár messze mindentől (bizony, pl. a Normafán vagy bármelyik népszerű, főváros környéki területen is)

 

  • Szabadtéri sportoláskor, horgászáskor

 

  • Városi parkokban, ligetekben, sétányokon

 

  • Játszótereken és kutyafuttatókon

 

  • Strandokon és egyéb bokros/fás zöldterületeken

 

  • Nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken

 

Ahogy a fentiekből látszik, jócskán előfordulnak lakott területeken, városi környezetben is. És mi a helyzet nyaraláskor? Bizony, a külföldi üdülés vagy túrázás sem kivétel: a kullancsok ellen az utazás előtt ugyancsak érdemes felkészülni, mert a környékbeli népszerű úticélok, mint pl. Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország nem tengerparti része is fertőzöttek6.

 
 

Életszakaszaik

 

A kullancsok tojásokkal szaporodnak, amelyek miniatűr méretűek, viszont a nőstény egyszerre akár több ezret is lerakhat belőlük. A kikelés után a fejlődésük első állomása a lárva (max. 1 mm-es, hat lábbal), majd a nimfa (1-2 mm-es, már nyolc lábbal), végül a felnőtt példány (3-4 mm-es). Az embert leginkább a kifejlett példányok veszik célba vérszívás céljából. A fejlődéshez vérre van szükségük, de sokáig képesek várni egy új gazdatestre: akár több mint egy évig életben maradnak anélkül, hogy vért szívnának7.

 
 

Fegyverzetük

 

Két olyan szervvel rendelkeznek, amelyet fontos megemlítenünk. Az egyik a Haller-szerv, amivel egyszerre tudják figyelni a körülöttük lévő levegő áramlását, páratartalmát és szén-dioxid szintjét. Ezek pedig mind arra kellenek a kullancsoknak, hogy eredményesen tudjanak táplálkozni, azaz mindig újabb célpontot találjanak8. A másik lényeges szervük a nyálmirigy, amely a gazdatest vérszívás közbeni válaszreakcióját tompítja, hogy így hosszabb ideig tudjanak észrevétlenül táplálkozni. A nyálmirigy felelős azért, hogy a kullancs által hordozott kórokozók, többek között az emberre veszélyes betegségeket terjesztő vírusok bejutnak a gazdatestbe9.

 
 
1 OEK 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről 16. évf. 3. külömszám, 2009.05.04.
2 The International Scientific Working Group on Tick-Borne Encephalitis (ISW TBE): Review of 17 years of activity and commitment Ursula Kunze Ticks and Tick-borne Disease 7(2016) 399-404
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877959X15300595
3 ECDC. Epidemiological situation of tick-borne encephalitis in the European Union and European Free Trade Association countries, 2012. http://www.ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/TBE-in-EU-EFTA.pdf  [Accessed October 2015]
4 OEK 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről 16. évf. 3. külömszám, 2009.05.04.
5 OEK 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről 16. évf. 3. külömszám, 2009.05.04.
6 ECDC, Annual Epidemiological Report for 2015 Tick-borne encephalitis, https://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/documents/AER_for_2015-tick-borne-encephalitis.pdf 2018. január 31.
7 OEK 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről 16. évf. 3. külömszám, 2009.05.04.
8 Tanya Josek, Brian F Allan, Marianne Alleyne; Morphometric Analysis of Chemoreception Organ in Male and Female Ticks (Acari: Ixodidae), Journal of Medical Entomology, , tjx232, https://doi.org/10.1093/jme/tjx232
9 OEK 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről 16. évf. 3. külömszám, 2009.05.04.