a kullancsokról!
A kullancsok paraziták, vérszívó életmódot folytató, pár milliméteres élősködők. Világszerte több száz fajuk ismert, ebből hazánkban mintegy kéttucat fordul elő1. Kis „vámpírokként” madarak, hüllők és szárazföldi emlősök vérével táplálkoznak, így a háziállatok és az emberek is kedvelt célpontjaik közé tartoznak.
Kevés a természetes ellenségük, és a globális éghajlatváltozás következtében2 új területeket hódítanak meg. Magyarországon északon, nyugaton, valamint a Duna és a Balaton környéki térségekben koncentrálódnak jobban3, de bárhol előfordulhatnak hazánkban és Európa nagy részén. Tavasztól őszig tart az aktivitásuk szezonja4, és a melegebb időben az emberek által viselt egyre kevesebb ruha nagyobb támadási felületet ad nekik.
Szerencsére egyre növekszik azoknak az aránya, akik aktív kültéri mozgással, sportolással óvják az egészségüket, és az idősebb korosztályban is örvendetesen egyre több az aktív életmódot követők száma. Ezzel viszont a kullancsoknak is sok új célpontot adunk.
Sok kullancscsípés történik pl. a szép tavaszi hétvégéken, amikor sokan indulnak el sétálni, túrázni, friss levegőt szívni a természetbe.
Szóval akkor nem is érdemes kimozdulni? Dehogynem, csak oda kell figyelni a megelőzésre és a védekezésre, hogy a kirándulás ne az orvosi rendelő felé folytatódjon a kullancsok miatt.
A kullancsok a magasabb páratartalmú helyeket kedvelik, így az avarban és az aljnövényzettel benőtt területeken gyakrabban találkozhatunk velük. Ez a fő vadászterületük, ugyanis a tévhittel ellentétben nem tudnak ugrani, nem másznak fára, sőt, általában 1,5 méternél magasabbra sem jutnak5.
Erdőben a kirándulásokon, túrázás vagy piknikezés közben, akár a városok közelében, akár messze mindentől (bizony, pl. a Normafán vagy bármelyik népszerű, főváros környéki területen is)
Szabadtéri sportoláskor, horgászáskor
Városi parkokban, ligetekben, sétányokon
Játszótereken és kutyafuttatókon
Strandokon és egyéb bokros/fás zöldterületeken
Nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken
Ahogy a fentiekből látszik, jócskán előfordulnak lakott területeken, városi környezetben is. És mi a helyzet nyaraláskor? Bizony, a külföldi üdülés vagy túrázás sem kivétel: a kullancsok ellen az utazás előtt ugyancsak érdemes felkészülni, mert a környékbeli népszerű úticélok, mint pl. Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország nem tengerparti része is fertőzöttek6.
A kullancsok petékkel szaporodnak, amelyek miniatűr méretűek, viszont a nőstény egyszerre akár több ezret is lerakhat belőlük. A kikelés után a fejlődésük első állomása a lárva (max. 1 mm-es, hat lábbal), majd a nimfa (1-2 mm-es, már nyolc lábbal), végül a felnőtt példány (3-4 mm-es). Az embert leginkább a kifejlett példányok veszik célba vérszívás céljából. A fejlődéshez vérre van szükségük, de sokáig képesek várni egy új gazdatestre: akár több mint egy évig életben maradnak anélkül, hogy vért szívnának7.
Két olyan szervvel rendelkeznek, amelyet fontos megemlítenünk. Az egyik a Haller-szerv, amivel egyszerre tudják figyelni a körülöttük lévő levegő áramlását, páratartalmát és szén-dioxid szintjét. Ezek pedig mind arra kellenek a kullancsoknak, hogy eredményesen tudjanak táplálkozni, azaz mindig újabb célpontot találjanak8. A másik lényeges szervük a nyálmirigy, amely a gazdatest vérszívás közbeni válaszreakcióját tompítja, hogy így hosszabb ideig tudjanak észrevétlenül táplálkozni. A nyálmirigy felelős azért, hogy a kullancs által hordozott kórokozók, többek között az emberre veszélyes betegségeket terjesztő vírusok bejutnak a gazdatestbe9.