Milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok?

 

 

A kullancsok által terjesztett, emberre is veszélyes két legfontosabb megbetegedés a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis) és a Lyme-kór. A Lyme-kór elleni védekezés egyetlen módja a kullancscsípés elkerülése, míg a kullancsencephalitis védőoltással megelőzhető lehet. A védőoltással való védekezés mindenki számára fontos, hiszen a kullancsencephalitises megbetegedések súlyos állapothoz vezethetnek.

 

A kullancsencephalitis

 

A kullancsok csípésével terjedő egyik legveszélyesebb megbetegedés a kullancsencephalitis (Tick-Born Enchephalitis, TBE). A betegséget a Flaviviridae víruscsalád tagja okozza és leggyakrabban az Ixodes Ricinus (vöröshasú vagy közönséges kullancs) terjeszti. Kisebb mértékben a betegség elkapható hőkezeletlen, fertőzött kecske-, juh-, és tehéntej fogyasztásával is, ám messze a legtöbb megbetegedést a kullancs okozza.

 

Hogyan fertőződik meg az ember?

 

A vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll, a veszélyeztetett területek: Albánia, Ausztria, Bosznia, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Románia, Szlovénia, Szerbia, Szlovákia, Svájc, Svédország, Ukrajna.

 

Hazánkon belül Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna-menti térségek és a Balatoni régió számít nagy kockázatú területnek, míg fertőzött megyéink: Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye. A kullancsok városi parkokban, kertes házak udvarán, gondozott sportpályákon, sétányokon is előfordulhatnak, így már nemcsak a természetben járók, vadászok, mezőgazdasági dolgozók, erdészek tekinthetők különösen veszélyeztetetteknek, hanem mindenki, aki „kullancsfertőzött” területen tölti idejét.

 

A kullancsencephalitis szezonális megbetegedés, a vérszívók fejlődési ciklusának megfelelően április-májusban és augusztus-szeptemberben tapasztalható az esetek halmozódása. A fertőzött kullancsok gyomortartalmában található a megbetegedést okozó vírus. A vérszívás során az állat gyomortartalmát a bőrön keresztül bejuttatja az ember vérkeringésébe, így az ember is fertőzötté válhat.

 

Az első tünetek egy egyszerű megfázáshoz hasonlítanak

 

A fertőzött kullancs csípését követően általában 7-14 nap után jelentkeznek az első, kullancs- encephalitisre utaló panaszok. Típusos esetben kétfázisú lefolyással jelentkezik a betegség. Az első fázisban általános tünetek jelentkeznek, melyek inkább hasonlítanak egy egyszerű meghűlés, vagy influenzaszerű megbetegedés tüneteire.

 

A megbetegedés első fázisában jelentkező tünetek:

 

  • fejfájás,
  • izomfájdalom,
  • általános fáradtság,
  • kisebb hőemelkedés, láz
  • gyengeség érzet.

 

Az első fázis általában pár napig tart, a betegek többsége általában további tünetek nélkül felépül és a második fázisban bekövetkező elváltozások már nem lépnek fel náluk. Az első fázis tüneteit egy viszonylag tünetmentes, lázmentes időszak követi.

 

A kullancsencephalitis második fázisában jelentkező súlyosabb panaszok:

 

  • magas (39 °C fölötti) láz,
  • tarkómerevség,
  • aluszékonyság,
  • koordinációs zavarok,
  • heves fejfájás,
  • hányás,
  • szédülés,
  • eszméletvesztés,
  • bénulások.

 

A tüneteket a központi idegrendszer érintettsége – agyvelőgyulladás (encephalitis), agyhártyagyulladás (meningitis), vagy gerincvelőgyulladás (myelitis) – okozhatja.

Speciális gyógyszeres terápia sajnos a kullancsencephalitis kezelésére nem létezik.

 

 

A tünetek súlyosságától függően a beteg kórházi ápolása válik szükségessé, melynek során súlyos fokú állapotromlás következhet be, illetve az akut betegség gyógyulását követően maradandó károsodások alakulhatnak ki.

 

 

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel specifikus kezelésre nincs lehetőség, a kullancsencephalitis megelőzési lehetősége a kullancscsípés elkerülése, illetve a védőoltás alkalmazása.

 

A Lyme-kór és tünetei

 

A másik kullancs által terjesztett kórkép a Lyme-kór, melyet a Borellia nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak. A betegség lappangási ideje változó, a fertőzött kullancs csípését követő 1 naptól 3 hónapig is tarthat. Mivel szinte mindenki veszélyeztetett a kullancsok terjesztette betegségekkel szemben, és kevesen fedezik fel magukon a kullancscsípést, fontos ismerni a Lyme-kór első tüneteit.

 

A legelső tünet a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm nagyságú, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A diagnózis felállításának alapja a klinikai tünetek és a szerológiai vizsgálatok megfelelő alkalmazása és értékelése. A folt általában 1 hétig, esetenként hónapokig  is megmarad, ugyanakkor általában magától megszűnik, ami azonban nem jelenti a kórokozó pusztulását. Bár a Lyme-folt szinte mindig a csípés helyén jelenik meg, lejegyeztek többszörös elváltozásokat is. Ezekben az esetekben 2-5 centiméteres, jellegtelen, ovális foltok jelennek meg a betegeken. A foltok száma akár a tizet is meghaladhatja. Fontos tudni, hogy bár a Lyme-folt a betegség leggyakoribb tünete, sok esetben nem, vagy nem a jellegzetes formában jelenik meg, így a diagnózis felállítása nehéz. Különösen gyermekkorban fordul elő, hogy a borellia fertőzés a fülcimpa fájdalommentes lilásvörös duzzanatával jelentkezik.

 

A Lyme- kór megelőzésére csak a kullancscsípés elkerülésével van lehetőség, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, a kezelés elmaradása életre szóló, krónikus állapotot és változatos bizonytalan tüneteket eredményez (ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség). Amennyiben a Lyme-kór tüneteit észleli magán, vagy kullancscsípést követően a Lyme-kór gyanúja felmerül, minél hamarabb forduljon orvoshoz a kezelés megkezdése érdekében!

 

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!